Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskolája

Intézményi tanfelügyelet időpontja: 2018. február 20.

Intézményi tanfelügyelet eredménye:

 

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. (PP, beszámolók, interjúk)

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP)

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

A munkaközösségek egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat, feladatokat. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. (interjúk, beszámolók)

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

• Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: • a fenntartóval, • az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel, • a minisztériumokkal, a NEFMI vel, • a Gyermekjóléti szolgálattal, • a Humán Szolgáltató Központtal, • a közművelődési intézményekkel. • Önkormányzattal stb. (PP, interjúk) • a közelben lévő, azonos tankerületi irányítás alatt álló intézményekkel

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Rendszeresen nyomon követik a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoznak ki. (PP, Munkaterv, beszámolók)

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működik a szakmai munkaközösség, meghatározott feladatok szerint. (Interjú)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában van ezek következményével és s dokumentumaikat ezzel összhangban készítik. (Pedagógiai Program, Egymást követő két tanév beszámolója, intézményi önértékelés értékelő lapjai, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú, Nevelőtestületi kérdőív)

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. (PP, Munkaterv, Beszámoló)

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A tervezett oktatási-nevelési célok szervesen illeszkednek a kerettantervhez. A tantestület a munkájában előtérbe helyezi a tanulás és tanítási folyamat egységét. (PP, Munkaterv, Beszámolók)

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek. (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi terv, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai).

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézményi dokumentumokban részletes meghatározzák, szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket a vezetőség számon kéri és ellenőrzi. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjúk)

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Beszámolók.

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A dokumentumokban egyértelműen megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője (Munkaterv, beszámolók, interjúk)

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben. (Munkaterv, beszámolók)

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben. (Beszámolók, interjúk)

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Intézményében meghatározott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint rendeződő közösség működik. (interjúk) Az intézményi dokumentumokban kiemelt szerepet kap a kompetenciafejlesztés folyamata. (Mérések elemzése, Munkatervek)

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Az éves tervezés a munkatervekben jól áttekinthető. (beszámolók)

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

(Naplók, tanulói munkák, plakátok, dekorációk.: helyszíni áttekintés, intézményi bejárás)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Intézményben kialakították a belső önértékelés feltételeit. Az intézkedési tervet az intézményi sajátosságok figyelembe vételével fejlesztették ki. A terv megvalósulását figyelemmel kísérik, a vezetőség segíti a BECS munkáját.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, feladatokra leosztva. A kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik egymás munkáját. (interjúk)

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A kompetenciamérések eredményeit beépítik a tervezés folyamatába. Elemzik az eredményeket, célokat, feladatokat határoznak meg hozzá. Belső méréseket is dolgoztak ki. (interjú, helyszíni dokumentumok)

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építi be az iskola fejlesztési folyamataiba. (mérés értékelés dokumentumai)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. A megvalósítás során figyelembe veszik a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni képesek. (PP, Beszámolók)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

A munkafolyamatok tervezésénél meghallgatják és figyelembe veszik az egymás véleményét. Az intézményben hatékony önértékelő-rendszert működtetnek. Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (Önértékelési dokumentumok)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

A feltárt gyengeségek kiküszöbölésére hatékony programokat dolgoz ki a vezetőség, azokat meg is valósítja. A tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. (vezetői, munkaközösség-vezetői beszámoló, interjúk)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A DIFER, a kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik és fejlesztési terveket készítenek folyamatosan a fejlődés érdekében. A kompetencia mérések eredményét figyelemmel kísérik. (Mérések dokumentumai, helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Pedagógiai Programban szabályozottan, elfogadottan működtetik. (PP)

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Az intézményi dokumentumokban részletes szabályozza az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket számon kéri és ellenőrzi. Ez a partnerek számára is elérhető a honlapon. (PP, Házirend)

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A pedagógusok érdemjegyekkel értékelnek, ezeket egymás közt megbeszélik, ha szükséges tervet készítenek. (interjú)

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel és tájékoztatnak. (interjúk)

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

A munkaközösség és vezetőség közti információcsere segíti a folyamatot. (Mk. beszámolók, nevelőtestületi interjú)

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (Mk. beszámolók, interjúk)

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli irányító munkájában. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási igényeit is. (PP, Munkatervek, interjúk)

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Egymásnál hospitálnak, ötletelnek. (interjúk)

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Célszerű lenne a stratégiai és operatív dokumentumok tervezésébe a tantestületet, különös tekintettel a munkaközösség-vezetőket bevonni, továbbá a munkaközösségi munkatervek készítését elvárni. (1.1. 1. 1.1.3.) - Javasoljuk az intézményi önértékelés rendszeressé tételét, saját szempontsor kidolgozását, az OH által biztosított elektronikus felület használatának bevezetését. (1.1.5. 1.1.6. 1. 7. 24. 1. 7. 25.) - A részletesebb tervezés, melyben szerepeltethetőek lennének az aktuális tanév kiemelt szakmai feladatai nyomon követhetőbbé tenné az ellenőrzési folyamatokat. Az éves tervek és a beszámolók egymásra épülése, az önértékelési rendszerhez való illeszkedése is jobban megvalósulna az aprólékosabban kidolgozott, a munkaközösségek által is elkészített munkaterveknek köszönhetően. (1.2.8. 1.3.9. 1.3.10. 1.4.13. 1.4.14. 1.4.15.)

Kiemelkedő területek:

- Az ellenőrzési és értékelési rendszert, szempontokat és módszereket infokommunikációs és egyéb módszerekkel is időben megismertetik az érintettekkel. (1.8.28. 1.8.30.) - Minden kiemelt figyelmet igénylő tanulóra nyitott az intézmény. Az SNI, BTMN és hátrányos helyzetű tanulók fogadását nem teherként, hanem kihívásként éli meg a tantestület. Pályázati tevékenységüket is részben erre fókuszálják. (1. 9.33. 1.9.34.)

 

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

Intézményben határozott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint rendeződő közösség működik. Az eredmények a beszámolókban jól nyomon követhetőek. (interjúk)

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység jól működik: a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, differenciálás megjelenik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógia kiemelten jelen van. (Nevelőtestületi interjú, vezetői interjú, beszámolók)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. (nevelőtestületi interjú, beszámolók, vezetői interjú)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Utazó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal folyamatos egyeztetés, tanfolyamok, továbbképzések tapasztalatainak továbbadása. (Pedagógus interjú)

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építik be az iskola fejlesztési folyamataiba. (mérések értékelése dokumentumok, interjúk)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak. (Nevelőtestületi interjú, kérdőív, értékelési dokumentumok)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A családlátogatást fontosnak tartják és alkalmazzák. Egyéb közösségi programokra bevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében. (szülői interjú, nevelőtestületi interjú)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A Pedagógiai Programban kiemelten megjelenik az ifjúság-védelmi feladatok ellátása, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

A Pedagógiai Programban osztályfőnöki feladatainak és hatáskörnek határozzák meg: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket, a differenciálást, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógiát, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítését. A szakmai munkaközösségek munkatervében pedig látható a megvalósítás folyamata.

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

Fejlesztő pedagógussal együttműködve. A szakmai munkaközösségek munkatervében a differenciálás, a kooperatív csoportmunka, projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetencia mérések (öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a fejlesztési terv, feladatok meghatározása a mérési eredmények dokumentumban részletesen elemzi az eredményeket és meghatározza a célokat. (PP, munkatervek, Mérési dokumentumok, interjúk)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

SNI-s tanulókra külön fejlesztési tervet készítenek. Felzárkóztatással, egyéni fejlesztéssel, differenciálással segítik munkájukat. (nevelőtestületi interjú, beszámolók)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. (PP, munkatervek, interjúk)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Projekt hetet tartanak, gyakorlatban is alkalmazzák. Az intézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére. (Nevelőtestületi interjú, beszámolók)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Beszámoló, interjúk

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. (Nevelőtestületi interjú, szülői interjú, vezetői interjú)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. (Nevelőtestületi interjú)

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben. (Munkatervek, interjúk, vezetői beszámoló)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (Nevelőtestületi interjú, szülői interjú)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Kiránduláson vettek részt a pedagógusok. Szülőkkel hagyományőrző programokat szerveznek. Farsang megszervezése. (interjúk)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Közös megbeszélés után éves szinten. (interjú)

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Az intézmény bevonja-e a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt órák, iskola napok stb. (interjúk)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. (beszámolók, kérdőívek, interjúk)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. (szülői interjú, nevelőtestületi interjú, vezetői interjú)

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Célszerű lenne dokumentációs struktúrát kialakítani a tanulói szociális képességek mérésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógusi tevékenység nyomon követésére. (2.2.6.)

Kiemelkedő területek:

- Az iskolát magas színvonalú tanulási kultúra jellemzi. (2.1.2.) - A tanulói képességek feltérképezésére, s a kapott eredmények szakszerű felhasználására szakszerű módszereket alkalmaznak. (2.1.3.) - A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos információkezelés zökkenőmentes, a szükséges megkülönböztetett figyelmet a diákok megkapják. (2. 3. 7. 2.4.11.) - Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés érdekében az intézmény sikeres pályázati tevékenységet folytat. (2.5.14.) - Hagyományos és korszerű infokommunikációs eszközökre alapozva valósul meg a pedagógusok és a diákok, valamint a szülők közötti információáramlás. (2.6.18.)

 

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: o kompetenciamérések eredményei o tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan o versenyeredmények o továbbtanulási mutatók o vizsgaeredmények o elismerések o lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) o elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) o neveltségi mutatók o stb. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket. (PP, Mérések elemzése, interjúk, beszámolók)

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A szakmai munkaközösség a partnerekkel tartják a kapcsolatot. A jogszabályban előírt együttműködő partnerekkel egyetértésben. (SZMSZ)

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Öt évre visszamenőleg az országos kompetenciaeredményekről a mérési dokumentumban elemzik az eredményeket, célokat határoznak meg és feladatokat. Kisebb javulás látható. (Kompetenciamérések eredményeinek elemzése dokumentum)

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

A jó eredményt megtartják, törekszenek szinten tartani.

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Folyamatosan elemzik, hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként). Több évre visszamenőleg megtalálhatók a kitűzött célok, fejlesztési stratégiák. Az eredmények elemzése megtörtént, kisebb mértékű javulás látható. (Mérési dok.)

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

A nemzetiségi versenyeken elért eredményekkel támasztják alá a tárgy oktatásának eredményességét, a továbbtanulási átlag, intézménytípusi megoszlása magasabb intézményszinti mutatóról számol be. (interjúk)

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A tantárgyi koncentráció jegyében a fejlesztést szem előtt tartva a kollégák céltudatos tervvel összefogva törekszenek javítani az eredményeken. (OKM elemzés, Munkatervek, Beszámolók)

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

-

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Rendszeresen tartanak nevelési értekezleteket azzal a céllal, hogy a tanulás eredményeket mindenki megismerhesse. A munkaközösség folyamatosan egyeztet a megfelelő információáramlás érdekében. A honlapot erőforrás hiányában időközönként frissítik. (beszámolók, interjúk)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

Szakmai munkaközösség belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok meghatározásával támogatja az eredményes oktatást, nevelést. (Beszámolók, munkatervek)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. (Nevelőtestületi kérdőív, vezetői tanfelügyelet utáni fejlesztési terv, beszámolók)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Kérnek visszajelzéseket. A középiskolákból vannak visszajelzések. Kapcsolat ápolása megmarad. (vezetői interjú, nevelőtestületi interjú)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

• diákjaik felkészítése a továbbtanulásra – felvételi, év végi vizsgák • pályaválasztás segítése • kirándulások szervezése (Munkaközösség munkaterve)

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Javasoljuk (pld. a Google Drive felület segítségével) olyan összesítő eredménytáblázat közös szerkesztését, mely a pedagógusok számára mindig elérhető, nyomon követhető. (3.3.8.)

Kiemelkedő területek:

- Az intézmény partnereinek azonosítása, s a velük való együttműködés kulcsfontosságú sikertényező az intézményben. (3.1.2) - A nevelési és oktatási eredmények a fenntartói és szülői elvárásoknak megfelelőek. (3.2.4. 3.2.7.)

 

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek munkaközösségeket alakítottak ki. (beszámolók, interjúk)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. (beszámolók, interjúk)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

SZMSZ-ben meghatározva.

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

A munkaközösségek célja: az intézmény pedagógiai programja, munkaterve alapján az azonos műveltségi területen működő pedagógusok minőségi és szakmai együttes, közös munkájának hatékony megvalósulása; széleskörű műveltség igényének kialakítása a diákokban és a munkaközösségek szoros együttműködése a cél érdekében. (Interjúk)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának és minőségének segítése, fenntartása, melyet az intézményvezető támogat. (vezetői beszámoló, nevelőtestületi interjú)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Az együttműködés és a pedagógiai folyamatok megvalósítása jól megvalósult. (Vezetői beszámoló, beszámolók)

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

A pedagógusok együttműködnek, de fejlesztőpedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens segíthetné az együttműködést, ellátást (vezetői beszámoló, vezetői interjú, nevelőtestületi interjú, szülői interjú).

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. (beszámolók, interjúk)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Egy munkaközösség működik. A tudásmegosztás, továbbképzésekről a beszámolók, jó gyakorlatok megosztása közösségeken belül működik. (Interjú)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Szakmai beszámolókat, ötletbörzéket tartanak. (interjú)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Szükség szerinti nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi megbeszélések, email. (munkaterv, interjúk)

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A szervezeten belüli információáramlást hatékonyan kialakították. A továbbképzésekről egymásnak beszámolnak a kollégák. (interjúk)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

A leggyorsabb információátadás már a mindennapi rutinhoz tartozik az intézményben.

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Tanári szobában is kitéve minden információ. (Az intézmény bejárása során szerzett tapasztalat)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A kötelező értekezletek mellett megjelennek az iskola érdekeit előtérbe helyező értekezletek, melyeken a nevelőtestület minden tagja részt vesz.

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Nevelőtestületi értekezletet szinte havi rendszerességgel tartanak a tervezés, célok meghatározása, feladatvállalás jegyében. A szakmai megbeszélések más alkalmakor történnek. (beszámolók, interjúk)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Javasoljuk a munkaközösségi munkatervek készítésének elvárását beépíteni az intézményi szokásrendszerbe. (4.1.2.) - A pedagógiai folyamatok ellenőrzésébe, az ezzel kapcsolatos dokumentációs tevékenység elvégzésébe célszerű lenne bevonni a munkaközösség- vezetőket. (4.1.6.)

Kiemelkedő területek:

- A belső információáramlás akadálytalan, korszerű technikákra alapozott. (4.3.12.)

 

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és megjelenik a szűkebb közösség (munkaközösség) életében is feladatvállalásaival. (Munkaterv, beszámolók, interjúk, intézményi bejárás)

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Az SZMSZ-ben megtalálható a külső kapcsolatok tételes felsorolása.

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

SZMSZ

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Külső kapcsolat

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Munkaközösségi értekezlet, szülői értekezletek.

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A tanulói figyelmeztetésekre kitér az SZMSZ, a szülők panaszkezelésére az interjú során kaptunk választ.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Beszámolók, értekezletek segítik az érdeklődőt tájékozódni.

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az interjú során megerősítést nyert a szóbeli tájékoztatás, illetve a külső partneri írásos tájékoztatás.

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Szülői kérdőív

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Rendezvényekkel segíti az intézmény a települést.

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Megyei versenyek rendszeres résztvevői az intézmény diákjai, a pedagógusok szakmai továbbképzéseken, megyei programokon tantestületileg részt vesznek.

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Interjúk során fény derült a települési támogatottságra.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Az intézményben folyó munka sikerességéről nyomatékosan, többször kell beszámolni szülői szervezet, települési rendezvény keretében.

Kiemelkedő területek:

- A külső partnerekkel való együttműködés tartalmas, sokrétű és folyamatos. Példaértékű mind a vezetés, mind pedig a pedagógusok részéről. (5.1.1. 5.1.2.) - Az iskola a településen, aktív szereplőjévé és szervezőjévé vált a helyi kulturális életnek. (5.4.11. 5.4.12.)

 

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A tanári értekezleteken elhangzottak és az egyéni észrevételek alapján az intézményvezető részletesen kitér az infrastruktúra adott évben jellemző helyzetére, hiányosságaira az éves munkatervekben és a hozzá kapcsolódó beszámolókban.

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Erre vonatkozó konkrét intézkedési tervvel nem rendelkezik az intézmény. (Vezetői interjú)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Az intézmény nem rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel, ugyanakkor a tanulói összetételből fakadóan, illetve a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket jól ismerve, tisztában van ezzel kapcsolatos feladataival. (Vezetői, tanári, szülői interjú)

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Az intézmény heti 14 órát biztosít felzárkóztatásra. Az intézmény utazó gyógypedagógus, logopédus segítségét is bevonja a fejlesztő munkába. (Pedagógiai Program 14-15. oldal, Beszámoló 2016/17) A tanulószobán az osztályfőnökök heti beosztásban végzik a felzárkóztatást. (Tanári interjú) Az SNI-s tanulókkal fejlesztő tanár foglalkozik óraadóként. Minderre külön fejlesztőterem áll rendelkezésre. (Épületbejárás)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Az intézmény jól felszerelt számítógép teremmel rendelkezik, illetve minden tanteremben van egy számítógép és négy tanteremben interaktív tábla. Ezeket a tanárok rendszeresen használják munkájuk során, bár javításuk lassú és nehézkes folyamat. (Épületbejárás, Munkaterv 2016/17)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézményvezető és a pedagógusok reális képpel rendelkeznek a nevelő munka humánerőforrás-szükségletéről. Kiemelt nehézséget jelent, hogy nincs pedagógus asszisztens, informatika tanár és a pedagógus létszámhoz képest sok az óraadó. A pedagógusok nagy hányada nyugdíjhoz közel álló. (Vezetői, tanári interjú)

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A munkatervekben és a beszámolókban az intézményvezető részletesen kitér minderre és a problémákat jelzi a fenntartó felé.

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Az iskola családias légköre és a pedagógusok közötti jó emberi kapcsolat az alapvető rendező elv a munka megszervezésében, egymás segítésében. Az éves munkatervben külön feladatot (pl. nemzeti ünnepek) vállaló tanárokat a kollégák segítik saját területük készségeivel (pl. éneklés, díszletkészítés, hangosítás). (Tanári interjú)

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A munkatervekben felsorolt végzettségek, képzettségek megfelelnek a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Továbbképzési programot (kivéve beiskolázási tervet) nem találtunk a dokumentumok között. (Dokumentumelemzés) Az egyéni életpálya (minősítés) területén 3 pedagógus jelentkezett ped II:-re, a többiek „kivárnak”, érezhetően kevésbé motiváltak. (Vezetői interjú)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az intézményvezető a pedagógiai munka irányítását, ellenőrzését egyedül végzi (nincs helyettes). (Vezetői interjú)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézményvezető az ezzel kapcsolatos tudását, a továbbképzéseken megszerzett ismereteit a tanári értekezleteken megosztja a pedagógusokkal. (Vezetői interjú)

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

A Pedagógiai Program, illetve az SZMSZ megteremtik ennek formai hátterét. A szülői interjúban külön kihangsúlyozták a szülők a közös normák, szabályok biztonságot, kiszámíthatóságot adó szerepét.

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

A tanári interjúban kiemelték a pedagógusok az együttműködést, az egymás felé fordulást, egymás segítését mind a pedagógiai-szakmai munkában, mind a személyes kapcsolatokban.

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Mindezek megosztása elsődlegesen informális és ad hoc módon történik, a mindennapi pedagógiai helyzetekkel összefüggésben. (Tanári interjú) 2013-14-ben a tantestület nagy része részt vett egy TÁMOP pályázat kapcsán közös képzésen, ami máig meghatározó számukra. (Vezetői interjú)

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Mind a Pedagógiai Program, mind az SZMSZ (39-40. oldal) és a munkatervek részletesen kitérnek az iskolai hagyományokra, az intézmény életéhez kapcsolódó ünnepekre.

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

A nemzeti ünnepeket az iskola tanárai, tanulói biztosítják közös faluünnepség keretében, a farsangra meghívást kapnak a faluban élők. (Vezetői, szülői interjú)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A felelősségek megosztásáról az SZMSZ rendelkezik. Az egyéni feladattal megbízott munkatársak az értekezleteken számolnak be munkájukról. (Jegyzőkönyvek)

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A pedagógusokra alapvetően a pedagógia-szakmai munka hárul, az intézményvezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézményvezető egyedül látja el (2015-ig volt helyettese is). Egy munkaközösség működik az intézményben.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Az SZMSZ-ben rögzített felelősség és hatásköröket szükséges lenne a mindennapi munka során „apró pénzre váltani”, a vezetői terheket jobban megosztani. (Vezetői interjú)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Elsősorban az intézményvezetővel való személyes kapcsolat révén valósul meg a döntésfolyamatban való részvétel, a döntéshozatal pedig a tanári értekezleteken történik. (Tanári interjú, jegyzőkönyvek)

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Az értekezletek, illetve a munkaközösség jegyzőkönyveiben mindez dokumentált.

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

A munkatársak az intézményvezető által leírtakat, elmondottakat irányelvnek tekintik, amit saját javaslataikkal, szakértelmükkel kiegészítenek és hozzáigazítanak pedagógiai munkájukhoz. (Tanári interjú)

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

-

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

-

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- Az SZMSZ-ben rögzített felelősség és hatáskörök, vezetői terhek megosztása a mindennapi munka során. A pedagógusok minősítésre való jelentkezésének motiválása, az ezzel kapcsolatos feladatok és lehetőségek tudatosítása.

Kiemelkedő területek:

- Az intézmény otthonos, „emberléptékű”, ahol a tanulók, a tanárok és a szülők jól ismerik egymást és a közöttük lévő személyes kapcsolat jó alapot ad a mindennapi munka során felmerülő nehézségek megoldásához.

 

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan értékeli. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálta. Szükséges volt a célok eléréséhez vezető tevékenységeken változtatni. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjúk, bejárás)

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

PP

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

A Pedagógiai Programban és a Munkatervben foglaltakat felülvizsgálják, aktualizálják.

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

PP, Munkaterv, beszámolók, interjú – kiderült, hogy elképzeléseik, terveik megfelelő módon vannak ütemezve.

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

PP, Munkaterv, beszámolók, interjú – egyértelműen kiolvasható és megfigyelhető a szülői, partneri tájékoztatás.

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Mindez benne a PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, Mérési dokumentumokban.

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A jövőbeni igények és elvárások a fiatal generáció bevonásával valósulna meg. Szakos hiány megfigyelhető. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, Továbbképzési terv)

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Nyitottak az új módszerekre, több teremben van interaktív tábla, számítógép és szemléltető eszköz. Taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A tanulók fizikai állapotának méréséhez NETFIT®, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet alkalmazzák. (PP, interjúk, intézményi bejárás)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

- A tanévhez kapcsolódó tervezési dokumentumok körének bővítése (tanmenetek, munkaközösségi munkatervek, projekttervek), továbbá az iskolai munkaterv részletesebb kidolgozása nyomon követhetőbbé tenné a pedagógiai folyamatokat. (7.2.4. 7.2.6.)

Kiemelkedő területek:

- A humánerőforrás fejlesztésének tervezésekor maximálisan tekintettel vannak az intézmény jelenlegi és jövőbeni igényeire, céljuk a jobb szakmai színvonal biztosítása. (7.2.7.)

 

Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskolája

Vezetői önértékelés időpontja: 2017. április 12 – május 12.

Vezetői önértékelés eredménye:

 

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

1.1. Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

1.1.1.

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.1.2.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.1.3.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.2. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

1.2.4.

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.2.5.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.2.6.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

1.3.7.

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.3.8.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

1.4.9.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.4.10.

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

1.5.11.

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.5.12.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1.5.13.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Differenciálás Egyéni fejlesztések és tantárgyi korrepetálások hatékonyabb megszervezése Tehetséggondozás

Kiemelkedő területek:

Korai iskolaelhagyás megelőzése Mérés-értékelés egységessége és az eredmények beépítése a tanulási-tanítási folyamatba

 

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2.1. Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

2.1.1.

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.1.2.

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.1.3.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.2. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

2.2.4.

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.2.5.

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.2.6.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.3. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

2.3.7.

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.3.8.

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.4. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

2.4.9.

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.4.10.

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.5. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

2.5.11.

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2.5.12.

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kommunikáció a szülők és a kollégák felé

Kiemelkedő területek:

Változásokra gyors reakció és terv kidolgozása

 

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

3.1. Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója?

3.1.1.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.1.2.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.1.3.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.2. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

3.2.4.

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.2.5.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.2.6.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus-etika normáinak megfelel.)

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.3. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

3.3.7.

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3.3.8.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Önfejlesztés

Kiemelkedő területek:

Kollégák véleményének figyelembe vétele Etikai és erkölcsi normák betartása

 

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

4.1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

4.1.1.

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.1.2.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.2. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

4.2.3.

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.2.4.

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.2.5.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

4.3.6.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.3.7.

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

4.4.8.

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.4.9.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.5. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

4.5.10.

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.5.11.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.6. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

4.6.12.

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.6.13.

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.6.14.

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.7. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

4.7.15.

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.7.16.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása).

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4.7.17.

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Konfliktuskezelés Feladatok delegálása

Kiemelkedő területek:

Kollégák inspirálása Csapatépítés

 

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5.1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

5.1.1.

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.1.2.

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályi változásokról folyamatosan tájékoztatja.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.2. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

5.2.3.

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média, stb.) működtet.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.2.4.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.3. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?

5.3.5.

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.3.6.

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.4. Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

5.4.7.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.4.8.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

5.5.9.

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.5.10.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.6. Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

5.6.11.

Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5.6.12.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Intézményi elvárás:

Megegyezik az eredeti, önértékelési kézikönyvekben szereplő elvárással.

 

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Iskolai dokumentáció

Kiemelkedő területek:

Tárgyi erőforrások biztosítása Jó kapcsolat a fenntartóval

 

 

Vezetői tanfelügyelet eredménye:

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

1.1. Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

1.1.1.

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.

A vezetői pályázatban megfogalmazott célok a közvetlen iskolahasználók (diákok, pedagógusok, szülők) igényein kívül a köznevelési rendszer előtt álló kihívásokra is válaszokat kínálnak, mindamellett a fenntartói elvárásoknak is igyekszik megfelelni: pl. “a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelő, szakmai és gazdaságossági szempontokból is jól prosperáló intézmény maradjon…” (8. o.)

1.1.2.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

A színvonalas oktató-nevelő tevékenység ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek folyamatos biztosításával, demokratikus légkörű együttműködést elősegítő vezetői tevékenységgel. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok önálló működésével, a pedagógusok alkotói szabadságának kibontakoztatásával. (Vezetői pályázat10-12. o.)

1.1.3.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el.

Az eredményes oktatási módszerek továbbfejlesztésével, új módszerek alkalmazásával, az iskola eddigi eredményeinek megőrzése mellett a hátránnyal küzdő gyermekek fokozott segítésével (egyéni bánásmód). (10-11. o.)

1.2. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

1.2.4.

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

 

1.2.5.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

 

1.2.6.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

Az év végi beszámolók a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapulnak. A tanév során megvalósult tantárgyi mérések alapján feladatterv készül az eredmények javítása érdekében.

1.3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

1.3.7.

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

 

1.3.8.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

 

1.4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

1.4.9.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.

Az intézményvezető által a vezetői programban megfogalmazott célok és a pedagógiai program céljai összhangban vannak egymással. A helyi tanterv a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazodik kiemelten hangsúlyosan kezelve a szlovák nemzetiségi sajátosságokat.

1.4.10.

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

A tagintézmény-vezetővel készített interjú, illetve az önfejlesztési tervben foglaltak rávilágítottak arra, hogy a pedagógia munka irányítása során nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pedagógia korszerű irányzatainak, módszereinek pedagógusokkal történő megismertetésére.

1.5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

1.5.11.

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

 

1.5.12.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység a pedagógiai programban ugyanúgy nevesítésre került, mint a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, valamint a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések pl.: - “kiemelt figyelmet érdemlő tanulók: csoportbontás, tehetséggondozó foglalkozások” (14.o.) - „A választott kerettanterv feletti óraszám – tehetséggondozás, felzárkóztatás, ismétlések. (23. o.)

1.5.13.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

 

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A vezetéstudomány és a pedagógia munka irányításának korszerű irányzatai, módszerei.

Kiemelkedő területek:

A célok meghatározásánál figyelembe veszi az intézmény sajátosságait. Minden munkatársának lehetőséget biztosít, hogy munkáját a célok szolgálatában eredményesen láthassa el. Tanulást támogató környezetet teremt intézményében. A tanuló eredmények változását nyomon követi. A kapott eredményeket elemzi és beépíti az intézmény működésébe. A célok meghatározásánál figyelmet fordít az esélyteremtésre. Olyan pályázatokat, programokat támogat, melyek hatékonyan szolgálják a felzárkóztatást.

 

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2.1. Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

2.1.1.

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.

A vezetői pályázatban megfogalmazott jövőkép összhangban van a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal. Megjelenik a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a tartalmi és szakmai korszerűség mellett a nevelési funkció erősítése ugyanúgy, mint ahogy a gyermekközpontúság, a széleskörű tevékenységkínálat, valamint a különböző partnerek igényeihez való igazodás.

2.1.2.

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

 

2.1.3.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

Az intézményvezető által a vezetői programban megfogalmazott jövőkép teljes mértékben összefügg a pedagógiai program céljaival. (4-8.o.)

2.2. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

2.2.4.

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.

 

2.2.5.

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

Tagintézményvezető-helyettes és iskolatitkár hiányában a vezetői feladatok hatékonyabb ellátása érdekében javasolt egyes vezetői részfeladatok delegálása.

2.2.6.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

 

2.3. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

2.3.7.

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

 

2.3.8.

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

A munkafolyamatok tervezésénél meghallgatja és figyelembe veszi a munkatársai véleményét.

2.4. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

2.4.9.

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

Rendszeresen nyomon követi a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoz ki.

2.4.10.

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

 

2.5. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

2.5.11.

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

Kollégái számára továbbképzési lehetőségeket biztosít. Szorgalmazza képzés és önképzés megvalósítását. Ehhez pályázati forrásokat is felhasznál.

2.5.12.

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

 

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Tagintézményvezető-helyettes és iskolatitkár hiányában a vezetői feladatok hatékonyabb ellátása érdekében javasolt egyes vezetői részfeladatok delegálása.

Kiemelkedő területek:

Rendszeresen nyomon követi a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoz ki. A vezetői pályázatában szereplő célok megvalósítása érdekében határozott lépéseket tesz. A megvalósítás során figyelembe veszi a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni képes. Az intézményi sajátosságokat figyelembe véve teret biztosít kollégái számára a szakmai fejlődésre. Nyomon követi a hétéves kötelező továbbképzési ciklusokat, ösztönzi kollégáit a továbbképzéseken való részvételre. A továbbképzési tervet figyelemmel kíséri. Hatékony segítséget nyújt a felmerülő problémák megoldásában.

 

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

3.1. Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója?

3.1.1.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

 

3.1.2.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

 

3.1.3.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Az intézményvezetővel, a munkaközösség-vezetővel készített interjú során, valamint a kérdőívek alapján bebizonyosodott, hogy vezetői kompetenciáinak fejlettségi szintjével tisztában van, önértékelése reális, objektív.

3.2. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

3.2.4.

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat.

 

3.2.5.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

 

3.2.6.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Az interjúk során empátiakészségét, objektivitását, higgadt vezetési stílusát emelték ki az interjúalanyok.

3.3. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

3.3.7.

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan felülvizsgálja, szükség esetén a körülményekhez igazítja.

3.3.8.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

 

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nincs.

Kiemelkedő területek:

Naprakész információkkal rendelkezik az intézményében folyó oktató-nevelő munkáról. Intézményében határozott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint rendeződő közösséget teremt. A tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. Erős hivatástudattal rendelkezik. Magatartásában és kommunikációjában etikus és követendő példaként szolgál kollégái számára. Vezetői kommunikációját folyamatosan fejleszti.

 

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

4.1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

4.1.1.

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

 

4.1.2.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Miután 2015-ben a tagintézményvezető-helyettesi és az iskolatitkári státusz megszűnt, a körülményekhez igazodva, a vezetők közötti munkamegosztás az SZMSZ-ben leírtaktól eltérően a munkaközösség-vezetők bevonásával valósul meg.

4.2. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

4.2.3.

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.

 

4.2.4.

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

Az óralátogatást követő óramegbeszéléseken ösztönző, konstruktív hozzáállást tanúsít, véleménye szakmailag megalapozott.

4.2.5.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Az emberi értékekre igényes pedagógus-egyéniségek támogatását erősíti, kiemeli az erkölcsi értékrendet és elkötelezettséget.

4.3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

4.3.6.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Pályázati források biztosításával továbbképzéseket biztosít a nevelőtestület számára, igyekszik biztosítani a korszerű szakirodalmat.

4.3.7.

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

Stratégiákban gondolkodó, menedzser szemléletű, innovatív vezetőnek tartja magát: tartalomfejlesztő, forrásbővítő, szervezetfejlesztő. (12. o.)

4.4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

4.4.8.

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

 

4.4.9.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

Ismeri munkatársai céljait, odafigyel személyes fejlődésükre.. Jól ismeri az embereket, akiket vezet, erősségeikkel és gyengeségeikkel tisztában van..

4.5. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

4.5.10.

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Aktuális beiskolázási terve alapján, a szakos ellátottság biztosítása érdelében szakirányú továbbképzéseket támogat.

4.5.11.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Törekszik a hatékonyabb információáramlás biztosítására.

4.6. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

4.6.12.

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

Az intézményben két (alsós, felsős) munkaközösség működik. A munkaközösségek beszámolóit, gyakorlatait beépíti az intézményi dokumentumokba, a munkaközösség-vezetőket bevonja a döntések előkészítésébe.

4.6.13.

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

 

4.6.14.

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

 

4.7. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

4.7.15.

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Munkáját demokratikus iskolavezetési gyakorlat, az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása jellemzi. Fesztelen, nyugodt, együttműködő munkahelyi légkört teremt.

4.7.16.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása).

A tanulási környezet kialakításánál a szlovák nemzetiségi jelleg is megjelenik.

4.7.17.

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Az intézmény tanulóit ösztönzi a települési rendezvényeken való részvételre, sport, civil szervezetek programjainak látogatására.

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Miután 2015 óta nincs az intézményben tagintézményvezető-helyettes, a vezetői szerepek nem határolódnak el, nincs feladatleosztás.

Kiemelkedő területek:

A humán erőforrás menedzselése vezetői munkáját szervesen meghatározza mind a tervezés, mind a motiváció kapcsán. A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek. Ezek tapasztalatait és jól működő gyakorlatait beépíti a munkatervekbe. Intézményében kialakította a belső önértékelés feltételeit. A terv megvalósulását figyelemmel kíséri, segíti a BECS munkáját. Tevékeny elősegítője, mozgatója az intézményi pályázatoknak. A pályázatok az intézményi sajátosságokhoz kapcsolódnak, elősegítik a tanulási környezet javítását, a tanulási folyamatok támogatását.

 

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5.1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

5.1.1.

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

 

5.1.2.

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja.

Folyamatosan az internet segítségével. A pedagógusok tájékoztatása értekezletek tartásával, fontos információk faliújságra helyezésével és e-mail segítségével történik.

5.2. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

5.2.3.

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média, stb.) működtet.

Folyamatosan egyeztet a nevelőtestülettel, az intézményvezetővel, a helyi szervezetekkel és a Tankerülettel. A vezető az intézményi működés nyilvánosságát honlapon keresztül, szülői értekezletek, nyílt napok tartásával és rendezvényekre való meghívással biztosítja.

5.2.4.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

 

5.3. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?

5.3.5.

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.).

 

5.3.6.

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Az intézményhez tartozó létesítmények biztonságos működtetése megszervezése érdekében igyekszik pályázatokon anyagi forrásokat előteremteni pl. folyó tanévben pályázatot nyújtott be a tornaterem padlózatának korszerűsítésére.

5.4. Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

5.4.7.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

 

5.4.8.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Minden elérhető fórumon propagálja intézményét.Az elmúlt időszakban pályázatok útján (TIOP, TÁMOP) sikerült az oktatás színvonaljavítását elősegítő IKT eszközöket beszereznie. (Digitális táblák kerültek több osztályba.) Ez is hozzájárul a pozitív kép kialakításához.

5.5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

5.5.9.

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

Olyan belső szabályrendszert működtet, mely az intézményi munka minden résztvevője számára betartható, jól nyomon követhető, belső értékké tehető.

5.5.10.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

 

5.6. Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

5.6.11.

Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban.

Szoros kapcsolatot tart a környező iskolákkal, DOKI Pedagógiai Szakszolgálatával, a helyi óvodával, a helyi és az Országos Szlovák Önkormányzattal, a Bányász Sportegyesülettel és egyéb civil szervezetekkel. A közélet aktív részese.

5.6.12.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

 

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az iskola honlapján megjelenő tartalmak, az intézményi dokumentumok, információk aktualizálása.

Kiemelkedő területek:

Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, tisztában van ezek következményével. ezekre hatékonyan reagál. A tantestületet tájékoztatja a jogszabályi változásokkal, felhívja a pedagógusok figyelmét az őket érintő változásokra. Optimális számú értekezletet tart, mely figyelembe veszi a pedagógusok időbeosztását és szükségleteit. Szóbeli és írásos kommunikációját tényszerűség és szakismeretet jellemzi.

 

 

Go to top