A Pedagógiai Program alapján:

 

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

 

Tantestületünk a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés folyamatos, a szaktárgyak jellegzetességének megfelelően egész évben történik, amely kiterjed az ismeretszerzésre, azok alkalmazására, az elsajátítás mértékére, a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre és a gyakorlati tevékenységekre.

Az ellenőrzés célja, hogy a tanulókat rendszeres munkára ösztönözze, önértékelésre és kötelesség-tudatra neveljen.

Pedagógusaink változatos ellenőrzésre törekszenek:

·    többféle szóbeli ellenőrzés,

·    írásbeli munkák,

·    gyakorlati tevékenységek.

A tantervi követelmények elsajátításáról az elméleti jellegű tantárgyak esetében a tanév végén átfogó írásbeli felmérésben számolnak be.

·          Témakörön belül a tanulók munkáját a szóbeli mellett írásban is ellenőrizzük.

·          A témakörök végén átfogó témazáró dolgozatban ellenőrizzük a téma fő követelményeinek elsajátítását.

 

A tanév eleji diagnosztizáló méréseket és az országos kompetencia méréseket nem osztályozzuk.

A modul tárgyak értékelése elsősorban gyakorlati feladatok (egyéni és csoportos) elvégzése során történik: gyűjtő-, kutató munka, riport-készítés, dramatikus improvizáció, fantázia- és szituációs játékok.

Tantestületünk tagjai a tanulók tanulmányi munkájának értékelését és minősítését az iskola helyi tantervi követelményeinek elsajátítása, ahhoz való viszonyulása, a tanuló egyéni képességei, annak változásai (fejlődése, hanyatlása) alapján végzik.

 

A tanulók munkájának értékelése a következők szerint történik:

·          Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében minden tantárgyat szöveges minősítéssel értékelünk: Tanév közben a tanuló írásbeli munkáinak (órai munkák, házi feladatok, témazárók, év végi felmérések) értékelése az adott füzetben, munkatankönyvben, munkafüzetben, felmérőlapon szövegesen történik.
Ezen felül második évfolyamon már érdemjeggyel is minősítjük a tanulók munkáját, de félévben még szöveges minősítést kapnak.

 

A fent megjelölt évfolyamokon a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült alábbi értékelő lapok segítségével értékeljük.

 

 

 Első-második évfolyam értékelése:

·    Ha a tanulót az első évfolyamon az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, munkája előkészítő jellegűnek minősül és iskolalátogatási bizonyítványt kap, mely mellékleteként az osztályfőnök a tanuló munkáját szöveges formában értékeli.

·    Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá második évfolyamon félévkor a tanuló értesítőjébe és bizonyítványába a következő szöveges minősítés kerül:

§  Kiválóan teljesített

§  Jól teljesített,

§  Megfelelően teljesített,

§  Felzárkóztatásra szorul (szülővel való egyeztetés, értékelés, feltárás, javaslat).

 

A szöveges értékelés átváltása:

 

A soronként elérhető maximális pontszám megegyezik az adott sorban szereplő minősítések számával.

A soronként összeadott pontok százalékos átváltása félévben és a tanév végén:

 

§  Kiválóan teljesített:                           91 - 100%

• Jól teljesített:                                     67 -   90%
• Megfelelően teljesített:                      33 -   66%

§  Felzárkóztatásra szorul:                       1 -   32%

 

           

A szülők számára készülő értékelő lapok az elérhető pontszámokat nem tartalmazzák.

 

 A további évfolyamok értékelése

 

             A második évfolyam második félévében és a harmadik-nyolcadik évfolyamokon a tanuló munkáját minden tantárgyból tanév közben érdemjegyekkel, a fél év és tanév végén osztályzatokkal minősítjük.

A fél évi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak, érdemjegyei és osztályzatai a következők:

Jeles        (5),

Jó            (4),

Közepes  (3),

Elégséges (2),

Elégtelen  (1).

               

            A félévi és az év végi osztályzatok szabályai:

• jobb osztályzat elérésének feltétele a 60 százados átlag elérése
• év végi osztályzatnál az egész éves teljesítményt értékeljük

 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell kapnia. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tárgyak, amelyek heti óraszáma 1. E tantárgyakból kéthavonta legalább egy érdemjeggyel (félévente minimum három) kell értékelni a tanuló munkáját.

 

A tanuló érdemjegyeiről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesíteni kell. Az érdemjegyeket a tantárgyat tanító nevelő írja be a tájékoztató füzetbe, melynek bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradások beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a gyermekek írásbeli munkáinak (témazáró-, év végi felmérések, feladatlapok, tesztek) értékelésekor a tanuló teljesítményeinek pontszámait érdemjegyre történő átváltását a következők alapján végezzük:

 

 

 

 

Teljesítmény:                                                  Érdemjegy:

 

0 – 30%                                                         elégtelen  (1)

31-50%                                                          elégséges (2)

51-70%                                                          közepes  (3)

71-90%                                                          jó            (4)

91-100%                                                        jeles        (5)

 

 

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

 

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban a következő szabályok érvényesülnek:

 

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

·        A fentiek érdekében hét végére minimális, a gyakorláshoz, megszilárdításhoz szükséges feladatokat kapják.

·        Tanulóink a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatokat.

·        A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A fenti dolgozatok írásának időpontját a tanítók és szaktanárok egy héttel a dolgozat írása előtt kötelesek a tanulóknak és az osztályfőnöknek bejelenteni (osztályfőnök egyeztető feladata).

·        Mind az írásbeli, mind a szóbeli házi feladatok csak gyakorlásra, az órán szerzett ismeretek elmélyítésére szolgálhatnak, új anyag elsajátítására nem. Kivétel a kutatómunka, kis előadások (önkéntes).