A Pedagógiai Program alapján:
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Tantestületünk a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés folyamatos, a szaktárgyak jellegzetességének megfelelően egész évben történik, amely kiterjed az ismeretszerzésre, azok alkalmazására, az elsajátítás mértékére, a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre és a gyakorlati tevékenységekre.
Az ellenőrzés célja, hogy a tanulókat rendszeres munkára ösztönözze, önértékelésre és kötelesség-tudatra neveljen.
Pedagógusaink változatos ellenőrzésre törekszenek:
· többféle szóbeli ellenőrzés,
· írásbeli munkák,
· gyakorlati tevékenységek.
A tantervi követelmények elsajátításáról az elméleti jellegű tantárgyak esetében a tanév végén átfogó írásbeli felmérésben számolnak be.
· Témakörön belül a tanulók munkáját a szóbeli mellett írásban is ellenőrizzük.
· A témakörök végén átfogó témazáró dolgozatban ellenőrizzük a téma fő követelményeinek elsajátítását.
A tanév eleji diagnosztizáló méréseket és az országos kompetencia méréseket nem osztályozzuk.
A modul tárgyak értékelése elsősorban gyakorlati feladatok (egyéni és csoportos) elvégzése során történik: gyűjtő-, kutató munka, riport-készítés, dramatikus improvizáció, fantázia- és szituációs játékok.
Tantestületünk tagjai a tanulók tanulmányi munkájának értékelését és minősítését az iskola helyi tantervi követelményeinek elsajátítása, ahhoz való viszonyulása, a tanuló egyéni képességei, annak változásai (fejlődése, hanyatlása) alapján végzik.
A tanulók munkájának értékelése a következők szerint történik:
· Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében minden tantárgyat szöveges minősítéssel értékelünk: Tanév közben a tanuló írásbeli munkáinak (órai munkák, házi feladatok, témazárók, év végi felmérések) értékelése az adott füzetben, munkatankönyvben, munkafüzetben, felmérőlapon szövegesen történik.
Ezen felül második évfolyamon már érdemjeggyel is minősítjük a tanulók munkáját, de félévben még szöveges minősítést kapnak.
A fent megjelölt évfolyamokon a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült alábbi értékelő lapok segítségével értékeljük.
Első-második évfolyam értékelése:
· Ha a tanulót az első évfolyamon az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, munkája előkészítő jellegűnek minősül és iskolalátogatási bizonyítványt kap, mely mellékleteként az osztályfőnök a tanuló munkáját szöveges formában értékeli.
· Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá második évfolyamon félévkor a tanuló értesítőjébe és bizonyítványába a következő szöveges minősítés kerül:
§ Kiválóan teljesített
§ Jól teljesített,
§ Megfelelően teljesített,
§ Felzárkóztatásra szorul (szülővel való egyeztetés, értékelés, feltárás, javaslat).
A szöveges értékelés átváltása:
A soronként elérhető maximális pontszám megegyezik az adott sorban szereplő minősítések számával.
A soronként összeadott pontok százalékos átváltása félévben és a tanév végén:
§ Kiválóan teljesített: 91 - 100%
- Jól teljesített: 67 - 90%
- Megfelelően teljesített: 33 - 66%
§ Felzárkóztatásra szorul: 1 - 32%
A szülők számára készülő értékelő lapok az elérhető pontszámokat nem tartalmazzák.
A további évfolyamok értékelése
A második évfolyam második félévében és a harmadik-nyolcadik évfolyamokon a tanuló munkáját minden tantárgyból tanév közben érdemjegyekkel, a fél év és tanév végén osztályzatokkal minősítjük.
A fél évi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak, érdemjegyei és osztályzatai a következők:
Jeles (5),
Jó (4),
Közepes (3),
Elégséges (2),
Elégtelen (1).
A félévi és az év végi osztályzatok szabályai:
- jobb osztályzat elérésének feltétele a 60 százados átlag elérése
- év végi osztályzatnál az egész éves teljesítményt értékeljük
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell kapnia. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tárgyak, amelyek heti óraszáma 1. E tantárgyakból kéthavonta legalább egy érdemjeggyel (félévente minimum három) kell értékelni a tanuló munkáját.
A tanuló érdemjegyeiről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesíteni kell. Az érdemjegyeket a tantárgyat tanító nevelő írja be a tájékoztató füzetbe, melynek bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradások beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a gyermekek írásbeli munkáinak (témazáró-, év végi felmérések, feladatlapok, tesztek) értékelésekor a tanuló teljesítményeinek pontszámait érdemjegyre történő átváltását a következők alapján végezzük:
Teljesítmény: Érdemjegy:
0 – 30% elégtelen (1)
31-50% elégséges (2)
51-70% közepes (3)
71-90% jó (4)
91-100% jeles (5)
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban a következő szabályok érvényesülnek:
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
· A fentiek érdekében hét végére minimális, a gyakorláshoz, megszilárdításhoz szükséges feladatokat kapják.
· Tanulóink a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatokat.
· A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A fenti dolgozatok írásának időpontját a tanítók és szaktanárok egy héttel a dolgozat írása előtt kötelesek a tanulóknak és az osztályfőnöknek bejelenteni (osztályfőnök egyeztető feladata).
· Mind az írásbeli, mind a szóbeli házi feladatok csak gyakorlásra, az órán szerzett ismeretek elmélyítésére szolgálhatnak, új anyag elsajátítására nem. Kivétel a kutatómunka, kis előadások (önkéntes).